Fordította - Végh György ANTONIN SOVA SERKENTŐ KÖNYÖRGÉS AZ ÉJHEZ Én mindig szerettem beszélni az éjhez, az augusztusi éjhez... A csillagok mint csodálkozó szemek gyúltak ki az égen. Dal suhogott a réteken át: a szunnyadó fű susogása... Smaragd békák ugráltak a vad sóska között és az éjszaka árnyai halkan suttogva neszeztek... S én így szóltam az éjhez ilyenkor: takard... |