Rainer Maria Rilke |
2020-11-09 22:30:50 |
RAINER MARIA RILKE VERSEI Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. - Montreux, V... |
Gárdonyi Géza munkássága |
2020-04-28 21:00:45 |
GÁRDONYI GÉZA MUNKÁSSÁGA Gárdonyi Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Ak... |
Szalay Fruzsina versei |
2020-02-24 21:00:53 |
SZALAY FRUZSINA VERSEI Szalay Fruzsina (Kaposvár, 1864. szept. 10. - Kaposvár, 1926. júl. 10.) költő és műfordító. Obetkó Károly főügyész felesége. Anyja, Kisfaludy Atala... |
Maszong József versei |
2019-11-28 19:15:02 |
MASZONG JÓZSEF VERSEI MASZONG JÓZSEF BEMUTATKOZÁSA Szegeden születtem 1947. 09. 09.-én, az-óta is itt élek. Nagyon szeretem városomat és folyój... |
Gárdonyi Géza:November A kertemben járok, és szomoru vagyok |
2019-11-03 23:08:58 |
Gárdonyi Géza: November A kertemben járok, és szomoru vagyok, szomoru, mint a fák, s a hervadt virágok, Az egész föld olyan árva, oly elhagyott, mintha megunta vón Isten e világot. Megunta, itt hagyta. Elköltözött innen. Feljebb egy más égben lakik már az Isten. Megérzi az ember, mikor nem is látja, hogy valaki jött, és immár mögötte van, pedig nincsen nesze, sem árn... |
Sík Sándor versei |
2019-03-04 22:00:30 |
SÍK SÁNDOR VERSEI Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. - Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi... |
Dienes Eszter versei |
2019-02-07 18:00:24 |
DIENES ESZTER VERSEI Dienes Eszter ( Kunhegyes 1949. május 5 - 2014.12.08 ) költő, Ladányi Mihály költő egykori pálya- és élettársa. Munkásságát a Mozgó Vil... |
Gárdonyi Géza: November |
2018-11-15 08:29:36 |
Gárdonyi Géza: November A kertemben járok, és szomorú vagyok, szomorú, mint a fák, s a hervadt virágok, Az egész föld olyan árva, oly elhagyott, mintha megunta vón Isten e világot. Megunta, itt hagyta. Elköltözött innen. Feljebb egy más égben lakik már az Isten. Megérzi az... |
Gergely Ágnes |
2018-07-25 08:29:51 |
Gergely Ágnes A boldog festő Nem látta rózsásnak az életet hát festett szürke gyöngyház-képeket: aszott göröngyöt, vértelen ködöt, lapos homályt a dúlt sövény fölött s vásznán a füstszegélyű alkonyat fakó halottaságyon dőlt hanyatt. Egy-két kórót erőlködött a táj és sosem volt együtt a birkanyáj; visszhang-riasztó bégetés, talán egy kos meredt a kép balo... |
|