Babits Mihály az I. világháború borzalmaitól lélekben megnyomorodó emberek kínlódását bátor szívvel vetette papírra a Húsvét előtt című versében. Világba kiáltja a benne lakó mérhetetlen keserűséget: ,,hogy elég! hogy elég! elég volt!" És gondolatban felidézi a békeidők húsvéti örömeinek megszokott, reményt adó, kedves hangjait: ,,Szóljanak a harangok / szóljon all... |