| Történet |
2017-05-23 20:23:13 |
| Az elménk békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a harag csapása. Munka közben gyakran támad bennünk indulat a főnökünkkel, a munkatársainkkal vagy a beosztottainkkal szemben. Aligha akad olyan nap, amikor a munkahelyünkön valaki vagy valami ne billentene ki a lelki nyugalmunkból. Azt tapasztaljuk, hogy az otthonunk is az indulatos kölcsönhatások melegágya. Az egyik családtag... |
| Fehér angyal..... |
2017-05-23 18:04:55 |
| Fehér angyal, fehér angyal!... Csillagos éj álomképe... Halvány rezgő ködtünemény holdsütötte távol halmon... Mint ül ott mozdulatlanul... Lelke egy magános csillag, mely rajta keresztülragyog. Tiszta az éjjeli ég, sem felhő, sem madár nem repül át rajta. A hold, félig elfogyva, nézi altató világgal a kedves, szép ködalakot, s lassan, észrevétlenül merül el a... |
| A napfény |
2017-05-23 17:22:16 |
| Osváth Erzsébet / A napfény A napfény sugarától felszáll a harmat, És meleg szeretettel öleli a kertet, S bár mosolyog - de nem ad irgalmat, Ám ez még közel sem biztos rejtek. Majd aranyló sugara egyre feljebb halad, Aztán sokáig nyaldossa a felleget, Délre már a nevető egekig szalad, S izzó, forró csókjával díszíti a kék eget. Késő délután lassan elernyed m... |
| H.Kohut Katalin: Veronka balladája |
2017-05-23 16:24:32 |
| H.Kohut Katalin: Veronka balladája Áldozott Veronka hófehér ruhában, kontyba tett hajában szép fehér virággal, kicsinyke kezében kosárkában rózsa, kihúzott szemével nem az ég zászlósa. Gyönyörű leányka kígyóknak szemében, sötét sorfal előtt lépkedett, szegényem, nem tudta, rém jövő elkészült számára, rontás és átok ül mindenik vágyára. Mikor fejét vették, mellét... |
| H.Kohut Katalin: Veronka balladája |
2017-05-23 16:24:28 |
| H.Kohut Katalin: Veronka balladája Áldozott Veronka hófehér ruhában, kontyba tett hajában szép fehér virággal, kicsinyke kezében kosárkában rózsa, kihúzott szemével nem az ég zászlósa. Gyönyörű leányka kígyóknak szemében, sötét sorfal előtt lépkedett, szegényem, nem tudta, rém jövő elkészült számára, rontás és átok ül mindenik vágyára. Mikor fejét vették, mellét... |
| Mélységben |
2017-05-23 10:41:10 |
| Gyóni Géza : Mélységben Oly mélyen bent vagy a szivemben, Mint mély ó-kútban a hold képe. Néztél már mély kutak vizébe? Oly mélyen bent vagy a szivemben, Mint mély veremben est sötétje. Néztél már vén verembe félve? Oly mélyen bent vagy a szivemben. Hogy tudtál olyan mélyre szállni! Most, látod, nem tudsz kitalálni.... |
| Mélységben |
2017-05-23 10:34:15 |
| Gyóni Géza : ........... Mélységben Oly mélyen bent vagy a szívemben, Mint mély ó-kútban a hold képe. Néztél már mély kutak vizébe? Oly mélyen bent vagy a szívemben, Mint mély veremben est sötétje. Néztél már vén verembe félve? Oly mélyen bent vagy a szívemben. Hogy tudtál olyan mélyre szállni! Most, látod, nem tudsz kitalálni.... |
| Ne add fel! |
2017-05-23 09:49:13 |
| Azt hiszed egyedül vagy? A fájdalom örökké a sajátod Talán ő az egyetlen barátod S a sötétség csak kísérőd Mit érdekel mit mond a világ? A szomorúság a kínzó átkod A boldogságot csak messziről látod Foglya vagy az életnek Úgy érzed, hogy vége? Arra gondolsz, hogy feladod S a bánatot másra hagyod Gondolj a szépre Azt kérded miért? Mosolyog az arcod,de belül könnyezel... |
| Szemlér Ferenc: Esti séta. |
2017-05-23 06:35:41 |
| Szemlér Ferenc: Esti séta. A széles uccán élesen harsan egy-két sötét kiáltás, vért vár a tüntető tömeg . . . hurrá! hurrá!.. . A néma ember arcát elfödve tévelyeg, de rossz is e borús világon! sehol egy lámpa, fellegek burjánzanak a tompa égen. Menjünk haza, kedves! A séta mind búsabb lesz, mind keserűbb már annyi ember arca lángol, már annyi kéz feszül ökölbe, i... |
| Horváth Imre – Szalmaláng |
2017-05-23 04:51:19 |
| Horváth Imre - Szalmaláng 1 Hajam hajadhoz ért s már egész más ma. Kapzsi olló fürtjeit sose bántsa! Hosszan, őszülten és égnek meredve hajad emlékét rikoltsa, remegje! 2 Fülembe súgtál és milyen csodás: azóta minden csupa suttogás. 3 Ringat a csók, mint a csónak. Csobog... |
|
Következő